RÓMAI-KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG

A római katolikus templom története

Fekete Józsefné (sz. Berkó Mária) szóbeli közlés után

A második világháború előtt a Római Katolikus Egyháznak nem volt Balsán sem temploma, sem iskolája. A görög katolikus iskola nem fogadta a római katolikus gyerekeket, ezért vagy Vencsellőre jártak, vagy a református iskolába.

1945-ben a Földosztó Bizottság juttatta azt a telket az Egyháznak, amelyen a templom felépülhetett. A hívek elhatározták, hogy templomot építenek, és megalakult egy lelkes kis csoport, melynek tagjai: Bácskai János, Berkó Péterné, Ribó Dezső és Vinnai János voltak. Ők tekinthetők az alapítóknak. A környékbeli tanyák felszámolása után lehetőséget kaptak, hogy bontott anyaghoz jussanak. Természetesen az építőanyagot a híveknek kellett saját kezűleg elbontani és elszállítani. 1946-ban a keresztállítással vette kezdetét az építés. Az építési munkákat Nagy Mihály ácsmester vezetésével a hívek társadalmi munkában és közadakozásból végezték nagy lelkesedéssel. Hajdú József, Polyák Mihály és Répási János adományaiból vették a zászlókat. A templomépítés ideje alatt a hívek a dombi iskolában gyűltek össze, és a vencsellői káplán vezette a szertartást.

A templom, ha lassan is, de épült. Még vakolatlanul állt, de már megindult benne a misézés. A visszaemlékezők megjegyzik, hogy nem egyformán segítettek a felekezet tagjai, a tehetősebbek néha nem érezték kötelességüknek, hogy anyagilag jobban hozzájáruljanak a költségekhez. A templomot 1948-ban szentelték fel. Azóta a balsai római katolikusok lelki életének központja. Harangot 1958-ban kapott.

Azóta már többször is nagyobb összeget költöttek a karbantartására, renoválására. Csak a tetőcserére másfél millió forintot fordítottak, de sor került a templom festésére és a gázfűtés bevezetésére is. Ezek a munkák mind adakozásból történtek, még a külföldön élő hozzátartozók is küldtek adományokat.

A II. világháború után itt szolgált papok:
Pártos Péter
Marosvölgyi István
Mezei András
Barna Gyula
Sári András

Fekete Józsefné (sz. Berkó Mária) szóbeli közlés után lejegyezte Kiss Zoltán