Ugrás a tartalomra

Településünk története

Balsa nevével a XIII. század végén találkozhatunk először. Eredetéről pontos adatok nem maradtak fenn. A település elnevezését „Bulcsú vezér”-től származtatják. Ezt azzal támasztják alá, hogy Árpád fejedelem a „Véresszájú zászlótartónak”, Bulcsúnak adományozta Balsát. Régi okleveleken mint átkelő és vámhely van említve. 1291-től vétel útján a Szente-mágnás nemzetség szabolcsi ágának tulajdona e terület. Később a Petneházi család, majd az egri káptalan a földbirtokos.1648-ban a sárospataki Rákóczi uradalom jobbágyfaluja. 1708-ban a II. Rákóczi Ferenc által adott privilégium – mely a Bocskai István által kezdett hajdú szabadságlevelek sorát zárta le – nemcsak a megyei igazgatás és igazságszolgáltatás alól mentesítette a hajdúvá lett mezőváros lakóit, hanem az uradalom tisztjeinek közvetlen hatalma alól is. (Ehhez hasonló szabadságlevéllel rendelkeztek Balsán már 1643-ban, akik Bethlen Gábortól és I. Rákóczi Györgytől kapták kiváltságukat. I. Rákóczi György lemondása után a megye és vele együtt Balsa település is elvesztette e kiváltságot, mert a császári udvar intézkedése a megye igazgatási és katonai visszacsatolását rendelte el.) Balsa pecsét 1864-ből1720-ban a kincstár lakosokat telepített a faluba. 1836-tól kezdve a gróf Dessewffy család birtokolja Balsa községet. Ebben az évben tűz martaléka lett csaknem az egész település. 1848. december 31-e után az Országgyűlés Debrecenbe tette át székhelyét. E városból csakhamar átsugárzott a nemzeti önvédelem és a szabadság iránti rajongó láz. Egész Szabolcs vármegye buzgalommal készült az ellenállásra. Erre szükség is volt, mert Mészáros Lázár serege a kassai veszteség után Tokajig húzódott vissza, ahol január 19-én Klapkának adta át a fővezérséget. Klapka január 23-án Tokajnál Mészáros tábornok szétzüllött hadával átkelt a Tiszán, és főleg a Tisza-vonal megvédésére szorítkozott, seregét a folyóval szemközt Rakamaz és Balsa között állítva fel. Itt verte vissza Schlik tábornok támadásait. E harcokban vettek részt a balsai 48-as honvédek, s ennek köszönhető, hogy a vármegyét nem fenyegette több veszély közvetlenül és egészen az orosz sereg bejöveteléig megmenekült a térség a háború borzalmaitól.

Az 1931. év jelentős változást hozott a falu életében, mert akkor épült meg a tiszai közúti-vasúti híd, mely nemcsak Borsod-Abaúj-Zemplén megyével, hanem a szomszédos Szlovákiával is összekötötte a települést, a megyét.

Balsa község megemlékezésre méltó lakosa volt Körtvélyessy László református lelkipásztor. 1940-ben segédlelkész volt a faluban Keresztúry Sándor lelkész mellett. 1944-ben családját is Balsára költöztette, ekkor lett felszentelt lelkésze a falunak. Amikor a református templomot újjá kellett építeni, ő tervezte és vezette le a munkálatokat. Elévülhetetlen érdemeket szerzett, amikor a háborúban, a „malenkij-robot” idején jó kapcsolatot épített ki az orosz tolmáccsal és az orosz csapatok parancsnokával. Amikor az orosz parancsnoknak be kellett mutatni a falut, ő kísérte el, elsőként a görög katolikus templomhoz. Úgy mutatta be a templomot, mint egy ortodox-görög katolikus település templomát. Mivel a parancsnok is ortodox-görög katolikus vallású ember volt, eltekintett a férfi lakosság elhurcolásától. Körtvélyessy László 40 évig szolgálta a települést, és felekezetre való tekintet nélkül segített mindenkinek.

A II. világháborús időszak alatt a település nagy kárt szenvedett. A meglévő Tisza-híd miatt fontos átkelőhely volt. A hidat a visszavonuló német hadsereg keményen védett a kenézlői oldalról, melyet a Vörös Hadsereg mellett harcoló román csapatok próbáltak elfoglalni. A németek a falu büszkeségét, a Tisza hídját, majd a református és a görög-katolikus templomok tornyát felrobbantották. A templomokat igen, a lerombolt Tisza-hidat sajnos a mai napig nem állították helyre, az egykor fontos tiszai átkelőhelyen csak kompjárat üzemel azóta.

1972-ben a település Gávavencsellő nagyközség társközsége lett.

1991. január 1-től Balsa község ismét önálló közigazgatású település, megindult az infrastruktúra kiépítése. A település gázhálózata 1994 végére teljesen elkészült. Az addig burkolatlan úthálózat szilárd útburkolatot kapott a település legfontosabb útjain. Jelentős előrelépés volt a falu életében, amikor 1995-96-ban Gávavencsellővel közösen sikerült kiépíteni a település szennyvízrendszerét, melynek lefedettsége 95%-os.

Balsa közvetlenül a Tisza mentén fekvő kisközség. Egyik legnagyobb kincsünk a Tisza-folyó, mely legtöbbször áldás, azonban néhány évben katasztrófahelyzettel veszélyeztette Balsát.

A faluban alapvetően mezőgazdasági termelésből élnek. A volt TSZ telepen nagyüzemi brúoylercsirke nevelés folyik.

Az oktatásban az óvodai ellátás, az egészségügyben az alapellátás helyben biztosított, és fiókgyógyszertár működik a községben.

Jelenleg 429 lakásban 891 fő él, 39 vállalkozás működik településünkön. Balsa közvetlenül a Tisza partján van, ideális hely ez aktív pihenésre. A folyóból kifogott halat pár perc séta után már otthon készíthetjük elő a sütéshez-főzéshez. Kényelmes szállást találhatunk a Nyír-Penzum Bt vendégházában.

Balsa fejlesztéseit úgy tervezzük, hogy turisztikai szempontból minél vonzóbb legyen.

2006-ban pályázati támogatással beindult a Balsai Ifjúsági Információs Pont. Itt jelenleg a legsikeresebb szolgáltatás az internet hozzáférés, ugyanakkor helyet ad a Balsai Görög Katolikus Ikonfestő Kör foglalkozásainak. Vezetőjük a településünkön élő és alkotó Papp Éva amatőr ikonfestő.

2007-ben hagyományteremtő jelleggel megrendezésre került május elsején a rekreációs sportnap, június utolsó hetében a Vad-rock Fesztivál, és július második felében a Szárnyas-Hal Fesztivál. Még ez év végén elkészült a kerékpárút Balsát érintő szakasza, melynek fele a faluban, fele a Tisza partján vezet.

A komppal átkelve a Tiszán, az érintetlen Bodrogközbe jutunk, ahol lenyűgöz bennünket a táj szépsége.