REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG

A református templom története

A református gyülekezet régi temploma nem a jelenlegi templom helyén állt. Az 1800-as évek elején egy tűzvészben a régi templom leégett, de a gyülekezet újjáépítette. A templomban két harang volt és egy szép hangú hat regiszteres orgona, amelyet Dukász Mihály orgonaépítő mester készített Beregszászon 1860 körül.

A második világháború viharfelhői 1944 őszén Balsát is elérték. A menekülő német csapatok a világháborúban a Tisza menti falvak templomtornyait felrobbantották, a balsait 1944. november 1-jén. A front elvonulása után a hazatérő falu népét szomorú látvány fogadta: felrobbantott híd és templomok, kivágott villanyoszlopok, elrabolt háziállatok, üres éléskamrák. Még szinte Füstölögtek a felrobbantott templom üszkös gerendái, amikor Körtvélyessy László lelkipásztor a gyülekezet akkori tagjaival mindent összeszedett, ami még menthető volt a romba dőlt templomból. Többek között a lezuhant és összetört harangok darabjait és a viszonylag épen maradt orgonát. A templom oldalfalai megrepedtek, megdőltek, egyedül az ablakkereteket bontották ki, melyeket később a római katolikus egyháznak ajándékoztak újjáépülő templomukhoz. A gyülekezet elhatározta, hogy új templomot épít. Az iskolában lehetett istentiszteletet tartani, szólt a lelkipásztor által kijavított és újjáépített orgona, de a harangok nagyon hiányoztak. A darabokra tört harangokat Budapestre szállították, ahol mind a kettőt újjáöntötték.

A rakamazi állomásra megérkezett újjáöntött harangokat lovas szekérrel szállították haza Balsára, ahol ideiglenes haranglábra húzták fel szemben a református iskolával.

A templomépítéshez készülődve Körtvélyessy László lelkipásztor mérnöki szakkönyveket szerzett be, és hozzáfogott az új templom megtervezéséhez. Az építkezés megkezdéséhez már csak a pénz hiányzott. Bár a gyülekezet tagjai erejükön felül adakoztak, de az összegyűlt összeg még nem volt elég, hogy megkezdhessék az építkezést. A lelkipásztor felkereste korábbi principálisát, Tildy Zoltánt, Magyarország köztársasági elnökét, aki százezer forint állami támogatást adományozott a balsai református egyháznak.

1948 augusztusában megkezdődhetett a templomépítés! Megalakultak a munkacsoportok, minden napra a megfelelő kézi munkaerő volt beosztva a mesterek mellé. A mezőgazdasági munkák mellett nagy feladat volt az építkezésen is helyt állni. A férfiak a bodrogkeresztúri kőbányában maguk darabolták a lerobbantott köveket, kézzel rakták lovas vagy ökrös szekerekre, és 50-60 fogatból álló karavánnal hozták Balsára. Téli időben, engedély alapján a felrobbantott híd vasbeton roncsaiból vésővel fejtették ki az újrahasználható betonacélt. Egyre magasodott az épülő templom, melynek főbb méretei. 10x20 méteres belvilágú hajótemplom három keresztboltozattal, 7-9 méter belmagassággal, 6x6 méteres toronyalap. A torony teljes magassága 40 méter. Alig egy év múlva az építkezés megkezdése után 1949-ben a Rákosi dikta­túra alatt államosították a téglagyárat Tiszabercelen. Az államosított téglagyár nem szállította le a már kifizetett 15 000 darab téglát, így a tervezett boltoza­tok nádazott deszkából készültek el, a tetőszerkezet pedig a régi parókia udva­rán álló csűr szétszedett anyagából. 1950-re elkészült a torony és készen állt a tetőszerkezet. A torony csúcsára a drótkötélen felérkező csillagot Ó. Tóth Miklós ácsmester várta és helyezte végleges helyére. A vasbetonvasalások kengyeleit Körtvélyessy László lelkipásztor vagdalta és hajtogatta kézi erővel, ő készítette el a villanyszerelést. A templom padjaihoz a tölgyfát Veress Irén egyháztag ajándékozta a saját erdejéből. A karzat padjai a régi templom épen maradt padjaiból vannak. A harangokat felhúzták végleges helyükre az új templom tornyába. Az orgonát a lelkipásztor szétszedte, és a karzaton ismét összeépítette. A kőműves munkákat id. Juhász Ferenc, ifj. Juhász Ferenc és Juhász József kőművesek, az ács és tetőfedő munkákat Nagy Mihály, Ó. Tóth Miklós és Türk Ferenc ácsmesterek végezték. Az asztalos munkákat Rabatin György asztalosmester készítette, a vas és lakatos munkákat Kiss Ferenc kovácsmester ingyen végezte el, és műhelyét az építkezés minden fázisában rendelkezésre bocsátotta. Napjainkban szinte hihetetlen, hogy egy ekkora épület összesen 136.000,- Ft-ba került anyagárakkal, munkadíjjal együtt. A templom felszentelése 1951. október 28-án, vasárnap történt, Péter János püspök jelenlétében. A templom külső vakolására már nem volt pénz, erre 1993-ban került sor ifj. Körtvélyessy László tervei alapján, aki – míg Balsán lakott – istentiszteletek alkalmával a templom orgonáján kísérte a gyülekezet énekét. A templom belső díszítésére Körtvélyessy László lelkipásztor két gyönyörű csillárt készített a templomba, a gyülekezet asszonyai pedig hímzett terítőket az Úr asztalára, presbiter padokra és a új templom tornyába. Mivel ez már napjainkra megkopott, elhasználódott, Tóth László egy új mélyzöld-óarany terítőkészletet adományozott a templomnak.

A II. világháború után itt szolgált lelkészek:
Körtvélyessy László
Fehér János
Horváth Lajos
Pótor László
Szabóné Nagy Andrea

ifj. Körtvélyessy László közlése nyomán összeállította Kiss Zoltán

{oziogallery 108}

Közérdekü




Fotógalériák


Balsa települést a Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatja

Ki van itt?

Oldalainkat 57 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

free counters
IP

Kapcsolat

Fő tér 1.
4468 Balsa
Tel: +36 42 207-692
Fax: +36 42 207-692
e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Style Setting

Fonts

Direction

 
Scroll to top